That's it

Last workday

Ma volt az utolsó munkanapom... Reggel eszembe is jutott, hogy most megyek utoljára a dolgozóba itt. Furi volt... Amikor beértem, a többiek kitalálták, hogy menjünk el közös búcsúebédre. Foglaltak is helyet egy tökre szuper étteremben:) Magda és Pierre nem jöttek velünk (csodálkoztam is...), csak Sandra tartott velünk a csopinkból meg az új szobatársaim:) Mikor visszaértünk, akkor aztán fény derül rá, miért maradtak az irodában Magdáék - feldíszítették az asztalomat :) szóval volt nagy meglepődés, mikor visszaértem a helyemre :) Telepakolták az asztalomat ajándékokkal! Tiszta édesek voltak :)

Aztán, délután - még mielőtt egyenként elköszöntem volna mindenkitől - Ben egy karácsonyi dobozkát rakott az asztalomra. Írtó jól nézett ki, szóval nyomban ki is nyitottam. Saját készítésű süti volt benne tök szépen becsomagolva. Édes :) Búcsúsüti :))

Szóval, nemhogy nem barátságtalanok a németek, hanem kifejezetten :))))))) De persze, ezt a mai nap előtt is tudtam már. Csak most volt apropója, h. ez le is íródjon.

Let it snow

Totálisan tél lett:)) Eddig csak egy picit volt hideg és inkább a havas eső volt jellemző. Most viszont, rendes hó esett és 2 napja el sem olvadt. Mondjuk, ez nem csoda, mert bitang hideg is lett egyidejűleg... mínusz 14 fokra csusszantunk le itt tegnap.

2 perc kintlét után úgy érzi az ember, hogy az arcára fagy a mosoly. És majdnem :)

Váááá, azért a mai nagy alvás után a mínuszok nem tudtak elrettenteni attól, hogy kimenjek nézelődni. Élesen vágott a hideg, dehát levegőzni már csak kell :)) Ma is azon a környéken jártam, ahol szerintem már 86x megfordultam, mióta itt vagyok - ez az egyik kedvenc helyem (Berlini dóm környéke). Persze van több is még :) És ha maradnék még egy kis időt, akkor szerintem még több is lenne. Azt hiszem, Berlin fan lettem. Elégge... És ez lehet, hogy kóros :]

Tog-tog-tog

Állítólag a berliniek barátságtalanok... Ezt úgy kb.7 órája tudom, mert hogy magamtól nem tennék ilyen kijelentést, az tutti. Szóval, eddigi tapasztalataim alapján megdönteném ezt az állítást - egyáltalán nem mondhanám az ittenkieket hidegnek, vagy nem vendégszeretőnek. Jó, persze, sokan nem echte berliniek itt, de akkor is. Mesélnek, regélnek, érdeklődnek, poénkodunk, hivogatnak ide-oda, szóval teljesen +++ a hozzáállás. És ilyenkor örül, örül :)) Mármint én!

Tegnap volt a karácsonyi bulink. Nem sokban hasonlított az otthonihoz... Ez persze nem baj, sőőőt, jó volt látni, hogy lehet ezt máshogy is :)) Egy háromszintes bulihelyen voltunk, ahol asztalokhoz ülni nem annyira lehetett, de kb. volna az egyetlen negatívum, amit megjegyeznék.

A német slágerek, hehehe, vicces egyik-másik és könnyű megtanulni őket. Főleg úgy, ha az elsőre totálisan értelmetlennek tűnő refrént néha a füledbe mondja valaki. Állítólag majd kapok egy német dalos cd-t, mert ez így nem megy, h. nem ismerem az összeset. Hihihi... hát persze :))

A képen: török-orosz-magyar, mi

Maybe yes, maybe no...

Furcsa érzés, amikor vársz is valamit, meg nem is. Mennél is, de maradnál is. Ez van most velem is...
Olyan gyorsan múlik az idő, már alig vagyok itt pár napot. 5 munkanap. Kraaasss! Már fel kell írnom, hogy miket akarok még itt elintézni, megnézni, megvenni, újra megnézni, lalala :)

Node. Vissza a valóságba gyorsan! Elköltöztünk :) Friedrichstraße-ban vagyunk már egy egész hete! Ez egy metrómegállóval odébb van. Komoly :) 2 perccel több utazást jelent. 4 emelettel magasabb irodát (7.) és kb. 55-ször annyi üvegfelületet, mint eddig :) Mondhatni, csak az ajtó van fából. De mivel így is mindenhová fullos a belátás, akár az is lehetne üvegből :) Szóval akvárium-feeling, ahonnan viszont igazán jó a kilátás. 210 fokos panoráma nyílik a jelenlegi helyemről. Hozzá kell tenni, hogy nem mindeninek része van ekkora szerencsében:)) Nekem ez jutott: jobbra a Reichstag, picivel előtte a Potsdamer Platz a felhőkarcolókkal, aztán a Gendarmentmarkt tornyai, balomon pedig a tv torony és még balrább a Bodemuseum az egész Museuminsellel. Szóval nem sámli :)
Napsütés nélkül és a sok-sok üvegfelület miatt nem lehet valami csodaszép képeket készíteni a kilátásról.... Ez lett a legjobb:
No, igazándiból nem a legjobb, csak a legpoénosabb. Karácsonyi daru. Este még a kis fények is kigyúlnak a légi karácsonyfán. Csakhogy meglegyen az érzés :))

Hamm Berliner Art

Akkor már pár hami is így a végére, olyan berlinesek - a kis gasztósaimnak:))

Pl.: Currywurst hasábbal, Handbrot, Stollen (karácsonyi süti Drezdából), Kartoffelpuffer (tócsniutánzat, de itt édes), Flammkuchen (lapos pizzaszerű)

bájsziköl minden mennyiségben

Így a vége felé közeledve (hüpp-hüpp) néhány bicós kép. Mert itt mindenki, mindenhová, mindenféle időben ezzel :)
By the way... nekem még el kell adnom itt a sajátomat... Mal gucken :)

Glühwein am Operpalais

Mára nagycsoportos forralt borozás volt elrendelve vala. Szinte mindenki jött és együtt kivonultunk az Operaháznál lévő karácsonyi vásárba. Odafelé a francia munkatársammal (a kép bal oldalán) beszélgettem, aki több szempontból is hihetetlen... :) Egy. Télen egyszál ingben és öltönykabátkában jár dolgozni. És teljesen jól érzi így magát. Szuper az idő szerinte, míg mi, a többiek meg akarunk fagyni épp... Kettő. Csomó nyelven tud. Fel se sorolom... És az országok kultúrájában is nagyon otthon van. Három. Olyannyira biciklimániás (teljesen a jó értelemben), hogy szakadó esőben (múlt 7vége) is bevállalja a bicótúrát. Nanáá, hogy télen :) Én ilyenre nem tudom rávenni magam. Mi csak a várost jártuk Alízékkal, de az eső 10 perc után zavaró volt... Négy. Olyan memóriája van, hogy szinte minden szóra emlékszik a beszélgetésből. Öt. Hat.

Märchenhütte (mesehütte)

Kikirikiii - németül így kukorékol a kakas:) Ezt ma esett le. Persze nem állathangképző órán voltam az oviban, hanem este Magdával elmentünk a mesehüttébe és ott az egyik előadáson hallottam. Ez egy kis faházikó a Bodemuseum mellett közvetlenül, ahol meséket adnak elő gyerekeknek és felnőtteknek egyaránt. Ma a Holle anyót + a Csipkerózsikát játszották. Ugyanis egymás után 2 mesét adnak elő mindig.

Ilyen bolondos színházi előadást kell elképzelni, amit végignevet az ember. Ááááá, nagyon jó volt!! A Csipkerózsikát pl. 2 személy adta elő minden díszlet nélkül. Két agyonsminkelt, rózsaszín balettruhába, kopott cipőcskébe öltözött lány, akik néha mesélők, néha király, királyfi, béka vagy Csipkerózsika voltak. Néha vitáztak, hogy ki mi legyen... Ilyen nézőközönséget is bevonós előadás volt. A díszletek pedig egy cseppet se hiányoztak. Simán el tudtam képzelni a csigalépcsőt, pedig csak körbe futkostak... Az orsó pl. egy jojó volt, a kastélyt benövő növényeket egy függöny alkotta, amikor meg Csipkerózsika megszúrta magát, akkor a mesélő beleharapott a másik kezébe. Áááá, kár, hogy nem fotóztam. Nagyon készen volt mindenki :)))))

Alíz-Ági-Dávid-én

Pénteken megjöttek Alízéééék :) Eredetileg úgy volt, hogy nem tudok kimenni értük a reptérre (mivel aznap költözött a cég és pakoltunk), de végül mégis jól alakultak a dolgok és kijutottam Schönefeldre. Jól meg is lepődtek :)

Aznapra törökpiacolás és wurstolás jutott - mindkét dolog nagyon bejött mindenkinek :)) Nemtom, miért olyan népszerű ez a wurstoló hely, de az tény, hogy finom - mondom ezt én, aki idejöttöm előtt elkerültem a virslit nagyívben....

A hétvégi slágergyümölcsből 2 az alábbi volt:

Az első egy savanyú bogyó, ami szerintem tipikusan az a gyümölcs, amitől az óvónéni eltiltja a gyerekeket, mert olyan fura bogyószerű izé... Háát, ahogy utána olvastunk, egyes fajtája mérgező is, szóval jól a szimat.... Nade, visszakanyarodva. Egy kis dobozzal akartunk venni ebből, csak megkósolni, de úgy nem lehetett, így egy egész rekesznyit meg kellett vennünk... Hátjó... Mindezt kemény 1 EUR-ért, amin igazán elcsodálkoztunk. Dehamárhomár... :)

Amúgy egres íze van, méretre is akkora, csak sok kis mag van a közepén, ragadós a fogása és egy hártyás burokban van. Gondolom, sokan kedvet kaptak hozzá a leírtak alapján... :D

A másik gyümölcs: sárkánygyümölcs, aminek az íze kb. egy savanyúságát elfelejtő kivire hasonlít. Érdekes. Magos és semmilyen. Nem lesz a kedvencem....

Azon gondolkodtam, h. ezeket (és sok mást is) vajon miért nem lehet otthon kapni. Ha Berlinig el tudják szállítani, nem lehetne 1-2 szállítmányt elejteni Magyarország felett is?!

A 7végén mászkáltunk minden irányba a városban, ahol a látnivalók környékén lépten-nyomon karácsonyi vásárba botlottunk. Hangulatos. Illatos. Pörkölt mandulás, forralt boros, wurstos, csokis almásos. És helyenként vidámparkos. És most már kicsit zsúfolt is.

Az időnk lehetett volna jobb is, mert viszonylag sokat esett az eső és eléggé hideg is volt. Az eső picit bekorlátolt minket - de azért sok dolgot láttunk is. Szerintem. Ami nekem most új volt, az az Anhalter Bahnhof volt. Túl sokat nem tudok róla, csak annyit, hogy lebombázták a II. vh-ban és azon mód hagyták (mint tették azt a Kaiser-Wilhelm-Gedächtniskirchevel is). Érdekes megoldás...

Forralt borozás

Pierre ötletére az Ost-Europa csopi ma elment forralt borozni :) Igaz, a képen csak 3-an vannak (Serkan, Franzi, Pierre), de este később még Sandra és Sylvia is becsatlakozott hozzánk.

Hűű, valami nagyon jól sikerült ma :) Persze nem tudnám megfogalmazni, mi... egyszerűen csak jó volt a hangulat, sokat nevettünk és olyan flott volt minden.

Amúgy, én nemtom, miből van a német forralt bor, de hogy Franzival tiszta lila lett a fogunk, az már egyszer biztos :))

Elvileg holnap költözünk... emiatt már ma el kellett volna kezdenünk dobozolni. Khm... majdnem összejött :) De mivel szerintünk egyáltalán nincs sok holmink, simán elintézzük holnap - gondoltuk mi. Na, meglátjuk.

Egyébként... nem akarok költözni. Vagyis költözni akarok, csak a szétültetést nem... És amúgyis! Miért pont most, amikor minden klappol?! Persze, lesz majd még ilyen, I think so....

Lila, zöld, piros - mi más, ha nem sör

Mától nagyon egyszerű számolnom a napjaimat... Mármint azokat, amiket itt töltök :) Felettébb gyorsan telik az idő sajnos. Vagy szerencsére? - ez csak nézőpont kérdése :]

Jaaa, majdnem elfelejtettem, amikor itt voltak a Kegiék, kipróbáltuk a zöld Berliner Weisse-t. Én eddig nem mertem ilyet inni sehol, hátha nagyon rossz lesz.

Zöld sör, Waldmeister-es, még kimondani is rossz :) Persze a málnás se hangozhat feltétlen finomnak... inkább csajos sör. Vagyis szerintem ezzel azok próbálkoznak, akik a rendes sört nem tudják meginni. Pl. én - persze nem fogok rászokni... :)

7végi tapasztalataim alapján a málnás határozottan jobb, mint a zöld. És a lila a legrosszabb. Ez áfonyás... nem is tudom, hogy lehetett az

áfonyát sörrel keresztezni... Vagy fordítva... A lilát amúgy sikerült überelnie a Keginek a banános sörrel. Olyan ne igyatok...

A 7végi wurst haver:

(nem gondol rosszra :) )

Aqua Dom

Vasárnap a Berliner Dómnál sétálva Kanga úgy emlékezett, hogy ott a közelben az egyik épületben egy óriási aquarium van. A másodszorra kiszemelt épület rejtette a giganagy vízhengert, tele különböző halakkal, a közepén pedig egy emeletes hengerlifttel... Kicsit nézett csak ki jól :)

Belelkesültünk, úgyhogy elkezdtük keresni, hogy tudnánk megközelíteni a liftet... Egy másik bejáratot kellett fellelnünk a lifthez, ahol aztán egy tengeri herkentyűs kiállításba botlottunk.

Igen, ez a 7vége a véletlen kiállításokba belebotlós 7vége volt:)

Színes tengerország egy kis cseppjét láttuk különleges rákokkal, hihetetlen színű és mozgású növényekkel, bohóchallal és egy akkor épp "vemhes" (terhes?, németül schwanger az tuti :) ) tengeri csikóval. Hát, én újra kedvet kaptam a búvártanfolyamhoz...

Bären kiállítás Bärlinben

Tökre véletlen találtunk egy maci kiállítást a Hauptbahnhofon. Én gyalogoltatni "akartam" a bandát a Brandenburgi kaputól a H.bahnhofig, de Dávid úgy emlékezett, hogy a szuperúj U-Bahn (aminek az útvonalának egy részét amúgy még most építik) egészen addig elmegy, szóval menjünk inkább metróval. Hátöö, igaza lett :) Így megúsztuk az esőben sétálást, amiből már úgyis kijutott aznapra és tegnapra is és így találtunk rá a világmedve-kiállításra. Szóval dupla volt az öröm :)

144 ország medvéi voltak kiállítva, általában az országra jellegzetes épületek/színek/minták/alakok voltak ráfestve a macikra, amelyek egyébként járják a világot. Most pár hónapot itt időznek, de amint láttuk, Berlinben már jártak 4-5 évvel ezelőtt. Sőt, Bécsben is, a Kingáék ott már találkoztak velük.

Megkerestük természetesen a magyar macit. Hát, szegény elszégyellheti magát a többi mellett, legalábbis magyar szemmel nézve. Elég semmitmondóra sikeredett. Piros háttéren kis fehér, meztelen emberalakok úszkálnak. Roppantul magyaros...

De voltak egész helyes kis alkotások :)


































Kinga dönt :)

Kegi-Kinga-Dávid-én :)

Kegi és Kinga, a két kompjúteres kalandor és Dávid tisztelt meg látogatásával ezen a 7végén :) Ők már teljes karácsonyi pompában látták a várost - mindenütt karácsonyi vásárosok vannak. De tényleg majdnem minden sarkon :) Nagyon igényes dolgokat árulnak (sok a kézműves termék) - az ember szinte minden második házikónál találna valami kedvére vagy ajándékozni valót. No és persze - mint ahogyan azt megszokhattuk - a vásározók nem kevés karácsonyi finomságot is kínálnak.

Íme egy kis ízelítő:

A fehér ruhás, nagyon vicces, de feladatukra még annál is inkább koncentráló emberekkel a Gendarmen Markt-on találkoztunk. Az egyik karácsonyi hütte előtt énekeltek az árus néniknek éshát nem lehetett nem odanézve illetve nem megállva elmenni mellettük. Totálisan egységes, már-már színházi produkcióba beillő ruházatban énekeltek karácsonyi dalokat, és mindezt nagyon vicces módon tették :) Kb. 5 percet hallgattuk őket, de nekem szinte folyott a könnyem, annyira nevettem. Majdnem annyira, mint amikor a Kegi és a Kinga a cipzáramba beszorult sálamat próbálta kiműteni a kabátomból az Alexon. Khm, előfordul az ilyen... Így aztán mi is szereztünk pár mosolygós pillanatot a körülöttünk állóknak :) Visszatérve, remélem, még összefutok a fehér ruhásokkal!

Jaa, voltuk kiállításon is :) Most nyitották meg az Ice Art-ot az O2 Halle mellett, ahol kínai művészek jégszobrokat állítottak ki. Egy -3 fokos sátorban lehet ezeket a szobrocskákat megnézegetni (jégBrandenburgi kapu, jéghattyú, jégHófehérke, jégdínó, kínai jéghajó...). Szépek voltak, csak írtózatosan hideg volt abban a sátorban, úgyhogy nem is annyira sokat időztünk ott. Azt tökre élveztük - vagy legalábbis én - hogy mindent meg lehetett tapogatni és kipróbáltuk a jégcsúszdát is. Hűűűű, az nagyon jó volt! szerencsére a Kinga hozott a csuszkaülőkének minősített kabátot, úgyhogy odafagyás nélkül tudtunk csúszkálni. Eszkimójátszótér :D

Alexandrowka

Hétvégén egy nap megint Potsdamban telt :)


Mivel jó alvókánk van és a színház utáni kisebb séta után eleve későn aludtunk el, így kb. délben sikerült elővarázsolni magunkat a takaró alól. De sebaj, az időeltolódás ellenére is az eredeti tervünknél maradtunk... Potsdam. Naná! Reggeli után, olyan fél 3 körül már meg is érkeztünk :) Persze, már mikor útnak indultunk, akkor tudtuk, hogy csak 2-3 óránk lesz sötétedés előtt... Jól számítottuk sajnos...


Amit sikerült világosban megnéznünk, az az Alexandrowka (orosz kolónia) volt. Ezt eddig még én sem láttam...Vagyis anyáékkal ott mentünk el véletlen mellettte, de akkor nem tudtam még, hogy ez az :) Háát, amúgy egy kihaltabb területen kell elképzelni néhány különleges, fafaragásos házikót (lsd. videó), amiket az egyik német uralkodó (III. Friedrich Wilhelm) építtetett orosz tervek alapján az orosz udvari énekesei számára. Pusztán azért, hogy otthon érezzék magukat. Jó nem? Meg akkor már biztos szebben is énekelnek :D A kedvükért épült egyébként a közeli hegyen/dombocskán lévő ortodox templom is...

Aznap még félig világosban eljutottunk a Neuer Gartenba a Cecilienhofhoz, viszont mire a Sancoussi kastélyhoz értünk, addigra korom sötét lett már. Sajnos. Reménykedtünk, hogy kivilágítják az épületeket, de csalódnunk kellett. Engem is csak a vakunk világított be....

Álltunk ott kicsit a sötétben, hátha történik valami csoda, de csak nem... Úgyhogy kicsit lógó orral, de kisétáltunk a parkból... A dolog jó része volt viszont, hogy közvetlen a "pakolás" előtt egy nagyon finomat sikerült ebédelni/vacsorázni - és sztem valamennyire ennek volt köszönhető, hogy azért nem törtünk le annyira. Így nézett ki a hami:

És ilyen naplementét láttunk a Neuer Gartenban: