2009. október 31., szombat

Mutti und Inci :)

Megjöttek anyukámék! Anya és Inci :) Úgy volt, hogy később érnek ide, mint az eredetileg ki volt írva, aztán meg mégsem, mert a vonat behozta a késését, mire ideért. Így, fennáll az az állítás, hogy a német (vagy legalábbis az ide érkező) vonatok nem késnek.

Mára jó kis körtúrát találtunk ki - rendesen ki is fáradtunk mind a hárman... Volt Reichstag kupolába felmenetel, unter den Lindenen sétálás, Checkpoint Charlie vizit és előtte még más is. Már épp kezdünk nagyon fázni, amikor szembejött velünk egy csoki sziget :) Ez teljesen pontosan egy giganagy csokibolt volt, ahol rengeteg alakú, ízű, mintájú, nagyságú, csomagolású csokit lehetett venni. Jaa, és voltak kiállítva óriás csoki műemlékek is :) Dádáám, íme pár:
(csoki Reichstagra éhezve, óriás békakirály csók nélkül)









Volt még Titanic, Brandenburgi kapu és sokan mások:) Ja, ha valaki keresné a boltot - a Gendarmen Markt melletti egyik utcácskában található, ami merőleges a Friedrich Strassera. Szuperjó!

2009. október 30., péntek

Oh happy day ***

Hát, én nemtom, mi tör rám néha! Amilyen búval bélelt lettem tegnap estére, annyira, sőőőt még jobban felvidult vagyok ma (péntek). Még jó, hogy a lejtős korszak csak extra ritkán jelentkezik és akkor is csak pár órára :D

Mára már teljesen kihevertem a megrázkódtatásokat :) Mutatja ezt az is, hogy este hazafelé majdnem indiántáncot lejtettem. Gondolatban meg is tettem =) Hogy miért? Hátöö, csak úgy :)

Jó volt a hangulat az irodában ma egész nap - csak úgy röpködtek a poénok:)

Jaaj, olyan kis arik a többiek! 5-en vagyunk a szuperszobánkban. Franzi - ő a kis csapat jobb keze, bármit kérdezhetünk tőle, segít. Az ő padtársa Pierre, aki szintén kedves és segítőkész, viszont először valahogy mindenki inkább Franzihoz fordul közülünk (legalább neki nyugta van, mindennek van előnye :D).

Magda - ő a jobb oldali padtársam (balomon csak az ablak van + a légkondi), ő is jól képben van német adóban. Ma vele voltunk shoppingolos ebéden. Szerintem nem volt egyikünk sem nagyon éhes, mert kicsit sokáig tartott kiválasztani, hogy hol eszünk. Aztán meg, hogy mit. Hehe:)

Ebéd után aztán hirtelen ötlettől vezérelve betértünk egy boltocskába és jött a ruhapróbálgatás. Viccesek lehettünk! Ááá, azok is voltunk :)

Amúgy... még jó, hogy minden közel van - az edédlő is és a bolt is az iroda alatt volt, így simán jók voltunk - idő előtt visszatértünk.

Jaa, a szupersztár szereplőim közül majdnem kihagytam Serkant. Mármint nem kifelejtettem, mert nem lehet elfelejteni:) Lelkes, érdeklődő, poénos és totál nagy kedvvel magyaráz, ha kérdezek valamit. Vicces kölök! Erdzsinek hív. Mondjuk mint mindenki itt. A "zsö" betű nem megy nekik annyira. A "nyö" sem :) De már tudnak magyar szavakat ám! Lelkesen mondogatják, hogy "igen, nem, nagymama". Majdnem a legfontosabbak :D

2009. október 26., hétfő

Robbie Williams

Juuuj, hát majdnem elfelejtettem!
Pénteken délután itt volt Robbie Williams Berlinben :)
Állítólag szerdán találta ki, hogy ad itt egy meglepetés koncertet... És tessék, pénteken ő is Berlinben, mi is Berlinben, hát nem összefutottunk?!

Hello Kitti :) Matiné nap

Még visszatérve a 7végére:

A szombat délutánt és a vasárnap egy részét könnyed programokkal szórtuk meg... Zoo, Legoland, Madame Tussauds és részemről egy kosármeccs az O2 Halle-ban (addig Kitti egyedül folytatott további városfelfedező túrát, mert csak egy jegyem volt... )

Hát, a fenti helyeket lehet, hogy nem a legtutibb időben keresük fel (kivéve a Madame T.-t), mivel
- az állatkertben az állatok egy része be volt már menekítve a telelő helyére (még Knut-ot sem láttuk...),
- a berlini Legoland meg inkább kisgyerekeseknek nagyobb élmény, szóval majd pár év múlva lesz inkább aktualitása (én a billundi Legolandból indultam ki, gondoltam, ez is olyasmi, be is lelkesítettem rá a Kittit, de picit csalódnunk kellett. Ez egy ilyen nap volt...)

Mondjuk volt pár dolog legóból, ami elég jól nézett ki, pl. a Reichstag és a mikulás :)









A múzeumosdi után, délután picit magára kellett hagynom Kittit a meccs miatt...
Hogy ez az O2 Halle milyen nagy! Nem is volt megtelve a kosármeccsen, voltak teljesen üres szektorok is. A berlini csapat (ALBA) játszott egy másik német csapat ellen. Nem volt nehéz dolguk a hazai fiúknak, simán nyertek :) A győzelemhez persze biztosan hozzájárult az is, hogy népes volt a szurkoló táboruk. Mi is őket erősítettük természetesen jópáran a cégtől.

Amúgy, itt szoktak hokimeccseket is játszani - azt még szívesebben megnézném! Eisbären - így hívják a berlini csapatot. (Már kezdek kikupálódni itteni sportból is :D )
Jaa és csomó koncertet is tartanak itt, szóval igazán multifunkciós épületről van szó. Még új illata van - 1 éve épült :)

2009. október 24., szombat

Hello Kitti :) 1. nap

Megérkezett csütörtök éjjel az első otthoni látogatóm, yippié :]

Volt ám Hello Kitti a vasútállomáson :) Megkaptam az összes üdvözletet és ölelést, kösziiii :)
Ééés, ezúttal a nagy öröm ellenére is sikerült a jó S-Bahn-t kiválasztani. Haladok!
Viszonylag későn értünk haza, de maradt annyi erőnk, hogy a nagy regemondások után éjjel még megalkossuk a másnapi útvonaltervet. Ennek egy része Kitti által egyedül került teljesítésre, mert én dolgoztam...

Délután környékén viszont be tudtam csatlakozni Kittihez, amikoris első körben felmentünk a Reichstag kupolájába (veletek is felmegyek ám, Zsuzsiii, mint első önként jelentkezőm :) ). Mondjuk, ez nem ment ám olyan egyszerűen, mint amilyennek azt gondolnánk, mivel egy elég termetes emberkígyó sort kell végigvárni. Mi annyit álltunk ott, hogy közben félig ránk sötétedett és majdnem teljesen megfagytunk, de nem adtuk fel :) A kb. 4-5. csoportban "már" be is jutottunk az épületbe :) A bemenetel előtt azért még jól átnéztek bennünket a biztonsági kapunál, minekutána bepréselődtünk egy liftbe (ahová mindig befér plusz 2 ember :D ) éééés már mehettünk is fel.

A kupola belsején lévő sétálóíven majdnem teljesen a tetejéig fel lehet jutni, pár szinttel lejjebb pedig ki lehet menni nézelődni/körbejárni a tetőteraszra. Nekünk most pont éjszakai fényekben mutatta magát a város, ami aznap a Festival of lights miatt még szebb volt szerintem mint átlag napokon.













Ez a kivilágítós fesztivál egyébként folyamatos fényképezésre készteti az emberlányait, íme néhány, amit félfagyott állapotban készítettünk:




















A fényfesztivál után, halloween parti következett :) A résztvevők az ALEX-en gyűltek össze a legfelső emeleten. Szörnyek, boszik, varázslók, denevérek, pókok és egyéb rémisztő szerzemények minden mennyiségben....













Egy idő után azért szellemes társaságunkat magunk mögött hagytuk... Akkor már csak 1 dolog maradt hátra aznapra - a vacsora abszolválása és a Berliner Weisser megkóstolása. Ez végülis nem volt olyan nehéz feladat, mivel sikerült egy egész jó kis helyre rátalálnunk. Fő jellegzetessége az volt, hogy egy pallószerűségen szolgálták fel az itókákat, ha elegendő mennyiség került rendelésre egy adott társaságnál. Mi azért persze visszafogottabban adtuk elő a dolgot (pallótlanul kóstolgattunk tehát), így viszont több dolgot tudtunk kipróbálni. Ajánlani tudjuk az idelátogatóknak (ha nem sörösek, akkor is) a sörlikőrt (dúúúrván hangzik, de szerintem finom), az Apfelkornt (ez meg még finomabb) és a málnás Berliner Weissert.


2009. október 23., péntek

Tamil demonstráció

Hüüü, ma (csütörtökön) épp Magdával mentünk vissza ebédszünetről az irodába, amikor láttuk, hogy le van zárva a Friedrich Straße egyik része (ahol az iroda is van) és széles sávban tüntetők közelegnek. Kisgyerekek, iskolások, felnőttek, folyamatosan ugyanazt a két szót skandálva, hangosbemondóval, zászlóval, paravánokkal...

Első ránézésre nem németek voltak a felvonulók, hanem egy keletibb országból származtak... Mint utóbb olvastam, a Németországba menekült tamilok (sri lankai népcsoport) tüntettek a szigetükön hónapok óta fogvatartott többi tamil szabadon bocsátásáért... Békés tüntetésre kell persze gondolni, amolyan figyelem felhívó jellegűre.

Nem volt valami jó érzés látni/hallani őket, de talán így - a médiák által - jobban felfigyel arra valaki, hogy milyen életet kell élniük a Ceylon-on fogvatartott helyieknek....

2009. október 21., szerda

Don't tell your boss party

Ééés eljött a napja az első bulinak ;)

Igaz, ma reggel ezt még nem gondoltam volna (lévén, hogy szerda van...), de mint tudjuk, a spontán dolgok általában jól sülnek el. Így történt ezúttal is.

Munka után egyből egy, a Potsdamer Platz közelében lévő szórakozóhelyre mentünk el félig céges keretek között. Mint utóbb - illetve ott helyben - kiderült, bárki más is bejöhetett a helyre. Ezt nem is tudtuk :)

A buli - meglepő módon - már 8-kor elkezdődött és - még meglepőbb módon - már az első számnál táncra perdültek a bátrak. A következő néhánynál már mi is :)

Amúgy ez ilyen "don't tell your boss" név alatt futó alkalom volt, amit kimondottan 'munkával és ennélfogva legtöbb esetben főnökkel rendelkezőknek' szerveztek. Emiatt kezdődött ilyen korán és nem is nyúlott hosszan az éjszakába - talán 1-ig tarthatott. És szintén emiatt nem is volt fura, hogy 'nem buliba átöltözötten' érkeztünk a helyre, mert szinte mindenki öltöny/ing/blúzban nyomult :)

A zene rendben volt. A hely is - teljesen kultúrhely feeling, kicsit esetenként azért bizarr benyomással a falon lógó festmények, óriás lovagkori csillárok és szobrok miatt. Ja és a társaság is ott volt :) Szóval panaszra nincs ok!




Balról jobbra: Magda, 2 Wirtschaftsprüfer, 2 BTC-s, Olga, Merima, Nicole. Azért név szerint, mert róluk majd még szól a fáma.

2009. október 18., vasárnap

Spandau Wiebkével

Megjött az első látogatóóóm, Wiebke :) Annyira örültem neki, hogy a vasútállomáson az ellenkező irányba induló S-Bahnra szállítottam fel magunkat... :D Megesik az ilyen...

Mivel annyira sokszor még nem járt Berlinben, így megbeszéltük, hogy nézelődősre vesszük a figurát - méghozzá Spandau irányába (ott még egyikünk sem járt).

Spandau Berlin nyugati részén található és igaz, hogy a főváros része, az itteniek inkább spandauereknek vallják magukat mint berlinieknek. Kiforrott önállóságtudat :) Egyébként, to tell the truth én is simán azt éreztem, hogy nem Berlinben vagyunk, hanem egy kisvárosban.

Macskaköves sétálóutca, kézművesboltok, fabetétes házikók, nem túl modern főtér, kevés ember :) Maga ez a városrész egyébként régebbi múlttal rendelkezik mint Berlin többi része, már a 13. századtól "jegyzik".

A legfőbb látványosság itt egyébként a Zitadelle, ami egy vizesárokkal övezett erődítmény több tízezer denevérrel és a Juliusturm-mal (bástya). Illetve, volt ott még más is, de minket ez a 2 dolog érdekelt főként. Különösen a denevérek :) Volt belőlük egy egész pincényi. Szerencsére nem szabadon röpködtek, különben nem hiszem, hogy olyan sok időt töltöttünk volna lent.

Pár perc pincelét után amúgy mellénk szegődött a denevérgondozó, aki elég részletes (persze interaktív :)) kiselőadást tartott nekünk a repülőkutyák életéről. Én néha picikét elvesztettem a fonalat, mert eléggé akcentusos németet beszélt, de végülis azért érdekes dolgokat mondott.

Hűű, annyit mászkáltunk! Este még elmentünk beszerezni a vacsihoz egy Federweissert is, de addigra már alig mozogtunk :] Ez a Federweisser egy októberben kapható speciálitás, ami Wiebke szerint olyan, mint a must. Szerintem, olyasmi, de mégse teljesen. Meg kell kóstolni :)

A fáradság ellenére a vacsorát felettébb lelkesen és villámgyorsan összehoztuk. A mű ezúttal egy echte német specialitás kelbimbóval.

Ez ilyenkor itt elég népszerű ételnek számít, illetve Wiebke elmondása alapján a németek alapvetően sok kelbimbót esznek. Vagyis... szerintem ez úgy működik, hogy azok, akik hajlandóak megenni a kelbimbót, sokat esznek belőle, mert hát ugye azok, akiknek ez nem annyira csúszik, sokat meghagynak nekik ebből a nemzeti eledelből. Szómiszó, elég jellegzetes ízű. Kicsit aggódott is Wiebke, hogy hogy reagálok rá. Pozitívan :)

2009. október 16., péntek

Etwas schnelles

Péntek este hazaesős, hűtőben zöldséget keresős és szupersebesen nem német vacsorát főzős végeredmény lett az alábbi. Elvégre is fel kellett avatnom az újonnan beszerzett fűszerkeveréket :)
(szerintem ezt a hagymás-cukkinis-gombás-répás-zöldbabos-wurstos-sajtos-valami tejfölszerűs (?) dolgot meghonosítom otthon. Ja igen, van tejfölük is, de most pont nem azt sikerült kifognom, hanem valami tejszín-tejföl keveréket. Ezzel jobban jártam ezúttal, mert krémesebb.)


Hát igen, ebben a remek időben inkább bent mint kint :)

Egyébként olyan kiszúrás, hogy pont a hétvégére lesz még rosszabb idő... Az újságok szerint hidegrekordok dőltek meg a napokban itt. Szóval, nemcsak a kerek évfordulókat (40 éves a TV torony, 20 éve nincsen Berlint kettészelő fal, ...) fogom ki, hanem az extrém időjárást is... Sebaj, minél inkább esik, annál inkább Berlin :)

2009. október 15., csütörtök

Stadtmitte

Azt mondtam már, milyen jó helyen van az iroda? Avagy, pont a közelbe építették a főbb látványosságokat :)

10 perc a Brandenburgi kapu, 5 perc a Checkpoint Charlie és az Unter den Linden és szinte pont mögöttünk van a Gendarmenmarkt (mire ezt ki tudtam mondani szépen franciásan...) Szóval elég felkapott a környék...

Amikor kimegyünk ebédelni (igaz ez már elég rég volt, mert mostanában csak az épület alá járunk...), szabályosan kerülgetni kell a bámészkodó turistákat. Én nemtom, mivel csalogatnak ide éven át ennyi embert, de valamit ezek szerint nagyon jól csinálnak porosz barátaink... ;)

Biztosan csak a wurstok miatt van az egész :]

2009. október 14., szerda

Ma? Ma minden...

Tyűha! Csak egy-két színesen kivilágított épületet/teret akartam megnézni, erre mibe csöppentem?!

Szóval, akkor kezdem az elejéről. Neten valahogy nem találtam meg, hogy pontosan hol lesz ez a fényözönös dolog, ami ugye mától veszi kezdetét, úgyhogy gondoltam, elindulok gyalog az Alex felé... abban az irányban ugyanis van jópár dolog, amit - ha én lennék a rendező - én kivilágítanék. És lám :)


Kezdtem az iroda mögötti Gendamenmarkt-on, aminek jobb és bal oldalán a francia és német dóm, közepén pedig a Konzerthaus áll (néha errefelé szoktunk jönni ebédelni).


Állítólag itt szokott lenni karácsony előtt a legszebb vásár. Még jó, hogy közel lesz :D Ezeknek a németeknek annyi terük van, nincsenek úgy összenőve a házak, mint nálunk...

Nade, visszakanyarodva... Ezt a teret elhagyva a Berlini dóm felé vettem az irányt, de az nem pompázott különösebb fényárban... Viszont találtam egy tök jó kis belső udvarkát az ALEX irányában (már vagy 13x elmentem eddig előtte sztem, de sosem mentem be), ahol témába vágó kiállítást rendeztek. Íme néhány elem:

Ezek a golyóbisok fentről lógtak alá, és folyamatosan változó fényeket/alakzatokat/betűket világítottak rájuk :













Ezek pedig csak "sima, mezei" műalkotások voltak:













Már nagyon fáztam, amikor ennél az utóbbi dolognál keveregtem, szóval mielőbb keresni akartam egy metrót, amivel hazafurikázom. ALEX. Ez volt természetesen a legközelebb. Mégis elmentem tehát a TV toronyig... úgy látszik, minden út oda vezet :) Legalábbis, ami nekem számításba jön.

De hogy ott mekkora sürgés-forgás volt ma?! Voltak
  • "Atomkraft, nein danke" tüntetők - a békés fajta...

  • Free Hug ölelgetők - a tegnapi napig ezt nem próbáltam :)

  • Oktoberfest-es mulatozók Bajorországból - sörrel, wurst-al, hollári-hó-val

  • karácsonyi várásos-szerűs kirakodósok, forralt bor árusok, körhintások...

  • és hát a mozgó wurst árusok (de ők mindig ott köröznek, szóval ez nem hatott újdonság erejével...)

Viszont ez az egész olyan mixtúraként jött le nekem valahogy (mint amilyen a mai írásom is...). Oktoberfest sör mellett forralt borral, karácsonyi bódékkal, nagyon hidegben szilveszteri tüzijátékkal és bándzsi dzsámpinggal egy kb. 40 emeletes ház tetejéről... Mert igen, ez is volt ma. Szóval, azt hiszem, megint a sűrűjébe csöppentem. És azt is hiszem, hogy többet kéne aludnom. És rövidebb mondatokat fogalmazni. Úgy lesz :)

2009. október 13., kedd

Színes fák

Beköszöntött az a fajta csípős, szeles őszutó, ami már-már télnek is megteszi. A hírekben láttam, hogy itt az ország déli részén valahol már szánkóztak a gyerekek, annyi hó esett... Remélem, majd ide Berlin környékére is jut belőle :)
A mikuláscsokik már úgy két-három hete felkerültek a boltok polcaira és dúúúrva, de ma már karácsonyfa díszeket is láttam... Nincs mese, ezek a jelek már a télre utalnak :) Sapka, sál, kesztyű...

Ma este ki akartam szellőztetni a fejemet az egész napos agyalás után, úgyhogy kitaláltam, hogy elsétálok az Unter den Linden felé. Hideg volt, de megérte, mert tökre szépen ki volt világítva a Brandenburgi kapuhoz vezető fás rész, a Linden :) Színes fényeket világítottak alulról a fákra, ami nagyon jó (már-már meleg) hangulatot keltett. Nemtom, hogy ez a kivilágítás állandó-e vagy csak most a Lights festival miatt van, de szép volt :)











Ja, igen, a Light festival. Holnaptól kezdődően 2 hétig különböző épületeket világítnak ki színes fényekkel, mintás fényekkel. Ma, az egész esemény előestéjeként a Brandenburgi kaput öltöztették rózsaszín-lilába. Egész jól áll neki... És mögé meg valami 9 hajóból összeeszkábált dolgot építettek... Itt mindig történik valami, csak nyitott szemmel kell járni. Na és persze jókor, jó helyen :)

2009. október 12., hétfő

Ha ősz, akkor leves. Ha Berlin, akkor Wurst.

Avagy, hogy készült a wurst-os leves...

Múlt héten az egyik, sötétedéskor még utcán sétálós napomon épp nyitva találtam egy könyvesboltot, ahová muszáj volt betérnem (nem tudom miért, de néha szeretek csakúgy céltalanul könyvekbe beleolvasgatni...). A nagy nézelődésben euúttal több könyv is megtetszett, de végül csak egy regényt és egy recepeskönyvet vettem meg. A regényt a hétvégi vonatozás alatt avattam fel, a másik könyvet pedig ma - este végre sikerült kipróbálnom az egyik receptet :)

Nem volt nagy ördöngősség végülis, gyorsan össze lehetett hozni ezt a félig magyar levesnek is beillő vacsit...
Majdnem teljesen úgy készítettem amúgy, ahogy a német nagykönyben meg volt írva. Csak egy dolgot hagytam ki (szándékosan, mert nem voltam benne biztos, hogy azt jelenti-e, amit jelent) és egyet tettem bele pluszban (gombát) :D Passzolt bele, szóval máskor is újítok, azt hiszem...

Itt helyben még nem ettem ilyesmi levest, de biztosan valami ilyesmi az echte is, mert egész fincsi lett :)


Szeretem a képekkel illusztrált recepteket, tisztára be lehet lelkesülni tőlük :) Így történt ez most is, mivel elhatároztam, hogy holnap is alakítok valamit. Igaz, ha jobban belegondolok, még a levesből is maradt... akkorööö.....

Asszem tényleg hívnom kell valakit, mert nem megy az egyszemélyes adag...

2009. október 11., vasárnap

"Rolling horse"

Tudok időzíteni - ma is megúsztam az esőt :) Már épp teát főzögettem "itthon", amikor elkezdett esni. Amúgy... már kedzem kicsit megérteni a gumicsizma divatot :D Esetenként, azaz mostanában úgy 2-3 naponta itt egészen praktikus tud lenni. Megfontolandó tehát egy színes mintás gumicsizma szaküzlet felkeresése :)

Azért ezen irányú beruházásomon lehet, hogy még gondolkodom kicsit...

Tegnap és ma vonatoztam, meg sem álltam egészen Hamburgig. Itt kicsit mások a sebességviszonyok, mint otthon - 300 km-t röpke 1,5 óra alatt tettünk meg - ééés a vonat óramű pontossággal indult/érkezett.

Szép hely ez a Hamburg, de mivel ezúttal nem sokat láttam belőle, egy ismétlőtúra szükségeltetik a közeljövőben. Hamburgból hazajőve most délután a Hauptbahnhofba érkeztem meg - ez a többszintes giganagy vasútállomás. A sok bolt és étterem miatt kicsit már bevásárlóközpont hangulatot is kelt helyenként, de ez a kép máris megszakad, mihelyst a mozgólépcsőn fel vagy lenézünk és megpillantjuk a sineket. Na igen, mivel sok a vágány és hatalmas az egész, időben el kell indulni, hogy megtaláljuk a saját járgányukat... Ha túl sok időnk maradna az indulásig vagy egyszerűen csak rossz (ez persze relatív...) kijáraton jöttünk ki, akkor megcsodálhatjuk az alábbi remekművet:














Igen, ez egy ló. Vas a ló. Szerintem nem sikerült teljesen átszellemülnöm, mert nem fogtam fel mit is akar szimbolizálni. Végülis lehet, hogy mindegy, mert nem álmaim műalkotása...

2009. október 3., szombat

Ich+Ich koncert

Ma megint egész nap szemerkélt... És nagyon hideg is volt napközben... Ennek ellenére estére azért mégis meggyőztem magam, hogy betekerjek a városba. Felfedeztem egy egész gyors útvonalat bicóval, amihez már térkép sem kell :)

Most szombaton végig le volt zárva a Siegesäule és a Brandenburgi kapu közötti soksávos út, helyet adva ezzel a wurstos, fánkos, lángosos (!), sörös-boros-koktélos árusoknak + egy óriás keréknek is. Délelőtt az óriás bábuk miatt volt mindez, utána meg a koncertek miatt. Gigasok esemény egy helyen, csak kapkodta az ember a fejét ide-oda. Vagy csak én? :]











Párszor most este egyébként- otthoni, nyári, sátrazós - fesztivál feelingem volt. Ez furcsa dolognak tűnhet, mert kicsit sem vagyok otthon, nyár sincs, meg sátor sem:) Akkor biztosan azért, mert belépéskor itt is alaposan átvizsgáltak mindenkit a biztonságiak, aztán mert nagggyon sok ember volt (állítólag 1 millióan voltunk...) éshátugye a koncertek meg a hangulat...

Az együttesek többségét nem meglepő módon nem ismertem, de voltak közöttük elég jók is, szóval eztán' ismerkedem velük. Őket láttam egyébként: Eisblume, von Luft und Liebe, Ich+ich, Silbermond. Ez utóbbi kettő kimondottan tetszett! Nem véletlen maradtak a végére :) Tudnak valamit...
Jaa, és repertoáron volt az egyetlen szám, amit ismertem, szóval nagyon meg voltam elégedve velük :D