Múlt héten az egyik, sötétedéskor még utcán sétálós napomon épp nyitva találtam egy könyvesboltot, ahová muszáj volt betérnem (nem tudom miért, de néha szeretek csakúgy céltalanul könyvekbe beleolvasgatni...). A nagy nézelődésben euúttal több könyv is megtetszett, de végül csak egy regényt és egy recepeskönyvet vettem meg. A regényt a hétvégi vonatozás alatt avattam fel, a másik könyvet pedig ma - este végre sikerült kipróbálnom az egyik receptet :)
Nem volt nagy ördöngősség végülis, gyorsan össze lehetett hozni ezt a félig magyar levesnek is beillő vacsit...
Majdnem teljesen úgy készítettem amúgy, ahogy a német nagykönyben meg volt írva. Csak egy dolgot hagytam ki (szándékosan, mert nem voltam benne biztos, hogy azt jelenti-e, amit jelent) és egyet tettem bele pluszban (gombát) :D Passzolt bele, szóval máskor is újítok, azt hiszem...
Itt helyben még nem ettem ilyesmi levest, de biztosan valami ilyesmi az echte is, mert egész fincsi lett :)
Szeretem a képekkel illusztrált recepteket, tisztára be lehet lelkesülni tőlük :) Így történt ez most is, mivel elhatároztam, hogy holnap is alakítok valamit. Igaz, ha jobban belegondolok, még a levesből is maradt... akkorööö.....
Asszem tényleg hívnom kell valakit, mert nem megy az egyszemélyes adag...
Most komolyan! Esznek a német népek egyebet, mint wursztot?! Vagy sütiben is erre kell számítani? :-P
VálaszTörlésReggel-délben-este wurst :)
VálaszTörlésDe van ennél furább is - ma ettem Kartoffelpuffert, ami hagyma nélküli tócsnihoz hasonló valami és ezt meg édesen adták... van még mit fejlődni :D